♥

Tudtad?

Íme, néhány kutyás érdekesség, amik között tuti, hogy van olyan, ami számodra is új! Gyorsan csekkold le a listát!

• Basenji

  A világ legöregebb kutyája egy ausztrál pásztorkutya volt: 29 évet és 5 hónapot élt.
• A kutyakölykök vakon, süketen és fogatlanul születnek.
• A kutyák jobban látnak sötétben, mint mi, emberek.
• Az ír farkaskutya a legmagasabb fajta, az angol masztiff pedig a legtestesebb.
• A Titanic tragédiáját 3 kutyautas is túlélte.
• A basenji az egyetlen kutyafajta, amelyik nem tud ugatni.
• A basset hound nem tud úszni! (Bár létezik 1-2 kivétel...)
• Az Egyesült Államokban minden harmadik családnak van kutyája.
• Az agár a szárazföldi állatok közül a 7. leggyorsabb: akár 70 km/órás sebességgel is tud futni!

• Dalmata

  A dalmata kölykök pöttyök nélkül születnek.
• A kutyáknak kétszerannyi mozgatóizma van, mint az embereknek.
• A Bibliában 44-szer esik említés valamilyen kutyáról.
• A csokoládé mérgező a kutyákra: nagy mennyiségben adva akár halált is okozhat!
• Egyes kutyák kiképezhetők arra, hogy előre jelezzék epilepsziás gazdájuk rohamait.

Kutyaruhákról :))

Kutyaruhák

Miért olyan fontos napjainkban a kutya öltöztetése és mire kell közben odafigyelni?

A ma élő kutyának legalább annyira nincs már semmi köze az őskutyához, mint az embernek a neandervölgyi őséhez. Szokásaink megváltoztattak minket is és a kutyáinkat is.

Mivel kutyáinkkal fűtött, kényelmes lakásban élünk, a kutya is alkalmazkodott a megváltozott feltételekhez a szőre már nem olyan vastag és kifejezetten jól érzi magát a lakásban.

Ennek hátulütője, hogy a szabadban hamar fázni kezd, és gyorsan megfázhat. A megfelelő kutyaöltözékkel megvédhetjük kedvencünket.

Nyáron viszont, különösen, amikor rövidebbre nyíratjuk a szőrét, a napsugarak könnyen eljutnak a bőréig, a káros sugarak (UVA/UVB) hatására pedig ugyanúgy, mint az emberé, leéghet.

Ezért fontos, hogy ruhával védjük őket is; nyáron az égető nap (pl. könnyű pamut póló), télen a hideg (pl. kabátka) ellen.

A kutyaruhák esetében (is) nagyon fontos a helyes anyaghasználat. Rossz minőségű anyagból készült ruhától hamar filcesedni kezd a szőr.

A kutyaruhák divatját éljük. Sok gyártó kihasználja a lehetőséget és gyorsan pénzt akar csinálni, nem törődve a ruhák anyagával. A cats&dogs kizárólag megfelelő minőségű termékeket forgalmaz. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy még a hosszúszőrű kutyusok szőre se filcesedjen a nálunk vásárolható ruhák viselésétől. Olyan gyártókkal állunk kapcsolatban, akik nemcsak értenek a kutyaruha divathoz, de saját maguknak is van kutyusuk.

A kiváló minőségű anyagokból készült ruhák kényelmesek, jól szellőznek, nem irritálják se a kutya bőrét, se a szőrét. A farmer modellek egytől egyik ugyanabból a farmeranyagból készülnek, mint amelyekből a farmernadrágokat is készítik. A pamutpólók többszöri mosás után is megtartják eredetei formájukat.

Minden kutya egyéniség, minden kutya más méret. Kérjük, mérje le kutyusát!

Háthossz: a nyaktól (nyakörvtől) a farok tövéig mérve
Mellkas kerülete: mellső lábak mögött mérve

méret	mellkas (kerülete)	hát (hossza)	súly kb.	fajta
XS	31-33 cm	18 – 20 cm	1,5 – 2 kg	csivava, yorki, kölyök
S	34-38 cm	21 – 25 cm	2 kg	csivava, pomerániai törpe spicc, törpe pincser, törpe uszkár, yorki
M	39-43 cm	26 – 30 cm	3 kg	bolognase, máltai, pomerániai törpe spicc, törpe uszkár, shi-tzu, yorki
L	44-48 cm	31 -33 cm	4 kg	shi-tzu, törpe uszkár, palotapincsi, törpe schnauzer
XL	49-53 cm	34 – 36 cm	5 – 6 kg	jack russel, mopsz, shi-tzu, tacskó, westi

Kutya sport ;)

Kutyás sportok:

Flyball

A flybal lényege hogy két négy-négy kutyából álló csapat 15-16 méter hosszú egymással párhuzamos pályán versenyez egymással .A kutyáknak váltva kell leküzdeni 4 akadály aztán megszerezni a flyball gépből a labdát majd vissza kell menniük a kiinduló pontra az akadályokon át. A másik kutya akkor indulhat ha a másik elérte a start-/ célvonalt. Az a csapat győz melynek kutyái a legrövidebb idő allatt és a legkevesebb hibával teljesítette a feladatot.A versenyek általában páros futamokban vagy körmérkőzésben zajlanak.Az ugró akadályok magassága a 4 tagú csapat legkisebb kutyájának marmagasságához van igazítják. Az akadály magassága minimum 20cm maximum 40cm.



Agility

Az agility talán a legkedveltebb kutyás sport. Ebben a sportban a kutyának különböző akadályokat kell lekűzdeni a gazda írányításával. Nagyon sokféle akadály van: magasugró akadályok, viadukt vagy fal, karika, távolugró, asztal, palló, szlalom, hinta, palánk, kukac, zsák. Ezen a versenyen bárki indulhat és bármilyen fajtával (nem szükséges törzskönyv). Az a kutya nyer aki a legkevesebb idő alatt, legkevesebb hibával teljesít. Több osztály ill. csoport van:
Mérer csoportok:
Mini: 35 cm.nél kisebb marmagasság
Midi: 35 cm-és 42,99 cm marmagasság között
Maxi: 43 cm-nél nagyobb marmagasság
Kölyök, felnőtt, veterán osztály. Illetve teljesítmény osztályzat: A1,A2, A3.


Kutyaszán

A kutyaszán lényege hogy a kutyák minél gyorsabban tegyék meg a kijelölt távot (általában hóban). Általában ezt a sportot az északi kutyafajták ( husky, malamut, samojéd) szokták űzni de használnak vizslákat és agarakat is illetve keverékeket is. Kettes, négyes, hatos, nyolcas fogat van. Vannak különböző beállítási formák mint például a legyező, a páros stb. Ez a sport igen kölcséges mert a kutyákat jó kondícióban kell tartani illetve a szán sem túl olcsó.


Dogdancing

A dog dancing lényege, hogy a kutya és felvezetője látványos elemekkel átszőtt, legjobban a fegyelmező gyakorlatokra, szabadon követésre emlékeztető kűrt mutat be zenére, ami nagymértékű koncentrációt és tökételes figyelmet követel mindkét fél részéről. Az előadás csak úgy lehet harmonikus, ha mindkét partner teljes odaadással erre törekszik.A bemutatót több tagból álló zsűri pontozza: technikai kivitelezés és művészi érték szempontjából

Kutyák csoportosítása

A kutyák csoportosítása

 

 

I. Munkakutyák

1. Őrző-védő kutyák

Az őrző-védő kutyák elsődleges feladata,hogy mindenkor és mindenkivel szemben megvédje a gazdát,a gazda házát,vagyonát.A kutya vele született képessége,hogy falkáját és a falkavezért a támadásokkal szemben,akár élete árán is megvédje.A kutyában szunnyadó védekezőösztön kétéves koráig bontakozik ki,ugyanis ennyi időhöz szüksége van ahhoz,hogy a falka tulajdonát magáénak érezhesse.Az őrző-védő kutyától megköveteljük vezetőjének védelmét,a menekülő személy parancsra történő elfogását,annak őrzését,kisérését.Követelmények az idegen személy rejtekhelyének felkutatása,visszatartása és jelzése.

2. Szánhúzó kutyák

 A szánhúzó kutyák a havas vidékeken,a sarkvidék területén élő néptörzseg nélkülözhetetlen társai.E kutyák nélkül az itt élő emberek nem lettek volna képesek megbirkózni az embertelen környezet viszontagságaival.A szánhúzó kutyáknak ki kellett bírniuk a rendkívül hideg klímát,a fizikai megterheléseket,sokszor az éhezést.Létkérdés volt számukra,hogy zord és végtelenül sivár környezetben is kiválóan tudjanak tájékozódni.Az eszkimók és egyes észak-amerikai indián törzsek kitenyésztették saját szánhúzó kutyáikat.

3. Mentőkutyák

Az ember már évszázadokkal ezelőtt rájött arra,hogy bizonyos vézhelyzetekben a kutyát mint egyedül lehetséges segítséget alkalmazni tudja.A legismertebb példa erre a bernáthegyi kutyák története.A mentőkutyákat pásztorkutyákból tenyésztették ki,felhasználva és kiemelve azokat az adottságokat,tulajdonságokat,melyek a mentéseknél elsődleges fontosságúak(inteligencia,fegyelmezettség,tanulékonyság).A kutatómunkában fontos az érzékszervek,különösen a szaglás és a hallás érzékszerveinek fejlettsége,érzékenysége.A mentési feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a rendkívüli fizikai erő és állóképesség.

4. Pásztor- és terelőkutyák

Ebbe a csoportba a kutya eredeti hasznosításában kialakult fajták tartoznak.A gulya,a nyáj és az esetenként a baromfik terelésére és őrzésére alkalmasak.Egyes területeken még a szarvasok terelésére is használják őket.A terelőkutyák veleszületett,magas fokon álló intelligenciával rendelkeznek,egymással koordináltan is képesek bonyolult munkafolyamatok ellátására.A terelőfajták közepes termetű,fürge állatok,míg a pásztorkutyákra nagyobb és erőteljesebb testfelépítés jellemző.

 

 

II. Vadászkutyák

A középkorra tehető az az időszak,amikor már speciálisan vadászatra kinemesített kutyákkal indultak elein a vad nyomába.Őzre,szarvasra,vaddisznóra,nyúlra történő falkavadászatra tenyésztették ki a kopókat.A vérebek feladata a megsebzett,de elmenekült állat felkutatása a vérnyomok alapján.A klasszikus vadászkutyák megtestesítői a vizslák.Az apportírozó- ,kajtató- és vízikutyák - a retrieverek - a vadászatban az elhozás (az apportírozás) legpofesszionálisabb kutyái.

 

 

III. Kedvtelésből tartott vagy társasági kutyák

A kedvencként tartott ebek népes csoportját főleg kis termetű kutyák alkotják,amelyek szépségük vagy szokatlan megjelenésük miatt lettek népszerűek.A kutyafajták törpéi az anyai ösztönt kiváltó gyermeket szombolizálják,s már az antik Rómában is kedves társnak számítottak.Az egyes fajták a távoli Kínából,Tibetből származnak,míg mások az inkák és az aztékok kutyanemesítésének gyümölcsei.

Kutyakonyha

Kutyakonyha

Imádsz a konyhába lenni?Csinálnál a kutyádnak finom kaját?Most itt a lehetőség hogy kis kedvencednek csinálj valami finomat!

 

Gyümölcsös nasi variációk

Hozzávalók

1 banán,1/2 csésze reszelt alma,1 doboz natúr joghurt,1 teáskanál méz.

A 2. variációhoz:cukor hozzáadása nélkül készített palacsinta.

Elkészítése



1 variáció


A banánt villával péppé nyomjuk,majd az almát lereszeljük.Semmiképp nem szabad konyhai robotgépben aprítani,mert a reszeléskor keletkező nedvességre is szügség van.Az összes hozzávalót összekeverjük,majd jégkockatartóba kanalazzuk.Ha megfagyott,kockánként kínálható a kutyának.Figyelem: bár a téli napokon a meleg kandalló előtt heverészve jólesik egy-egy hideg falat,de a kutya torkának egészségére ügyelni kell.



2. variáció


A massza elkészítése az 1. variációban leírtak szerint történik.Az összekevert anyagot kanalazza a palacsintára,kenje szét,majd tekerje fel a palacsintát.Vágja apró darabokra,és így kínálja a kutyának.

 

Almás-fahéjas rágcsa

Hozzávalók

1 csésze zabpehely,1 csésze almalé vagy reszelt alma,1/4 csésze tejpor,1 tojás,1/4 teáskanál fahéj.

Elkészítése

A sütőt melegítse elő 175 C-fokra.Keverje összea hozzávalókat egy tálban.A tepsit kenje meg olajjal,vagy tegyen bele sütőpapírt,majd egy teáskanál segítségévelhelyezzen kis tésztakupacokat a tepsire.15 perc után vegye ki az elkészült finomságokat a sütőből.

Májas csoda

Hozzávalók

40-50 dgk máj (lehetőleg csirkemáj),1 csésze liszt,1 csésze kukoricaliszt,1-2 gerezd fokhagyma,2 tojás.

Elkészítése

A májat vágj kisebb darabokra,majd helyezze a fokhagymával együtt konyhai robotgépbe,és turmixolja össze.Adja hozzá a tojást és a lisztet,valamint a kukoricalisztet.Olajozzon vagy vajazzon ki egy sütőformát-esetleg használhat sütőpapírt-,és öntse bele a masszát.180 C-fokon süsse 10-percig,majd pedig fordítsa meg.További 10 perc sütés után vegye ki,helyezze sütőrácsra,és várjon,amíg kissé kihül.

A kutya ízlésének és méretének megfelelő darabokra a szeletelés után az eledel pár napig hűtőszekrényben tárolható.

Almás-burgonyás kacsamell

Kutyajó recept almából, burgonyából és kacsahúsból

A fenséges házi kutyaeledel elkészítéséhez vegyünk:

• egy közepes kacsamellet
• egy közepes almát
• egy kisebb burgonyát
  

valamint egy fazekat, egy serpenyőt, egy kevés sót és némi vizet.

A meghámozott burgonyát és az almát főzzük puhára, és pürésítsük némi főzővíz hozzáadásával. A kifilézett kacsamellet fedő alatt, szelíd lángon süssük puhára. Az elkészült húst egy csipet sóval ízesítsük, és vágjuk apró darabokra. A püréből formázzunk halmot, a közepébe vájjunk egy lyukat, és halmozzuk bele a húst. Majd az egészet öntsük nyakon a visszamaradt kacsaszósszal, és tálaljuk izgatottan csaholó ebünknek.

Íme a legegyszerűbb, legáltalánosabb, legpraktikusabb otthon készített kutya elemózsia.

Hozzávalók:

- bármilyen hús, nyersen-frissen vásárolt húsféleség vagy belsőség. Lehet csirke, disznó, marha, hal, liba, lúd.

- bármilyen otthon fellelhető friss zöldség például: répa, fehérrépa, karalábé, krumpli, kukorica, zeller.

- bármilyen gabonaféle: kenyér, rizs, barnarizs, árpa, zab, búza.

Tetszés szerinti arányban keverhetjük a hozzávalókat. A mennyiségeket a kutya mérete, és tápanyagigénye alapján határozzuk meg.

Elkészítése:

Húst kevés vízben megfőzzük, hozzáadjuk a zöldségeket, a rizst/kenyeret (vagy tetszés szerinti gabonaterméket).

Gyakorlatilag sűrű húslevest készítünk, majd hozzáadjuk a kenyeret, rizst, vagy más készre főzött gabonát.

Nagyon fontos!

- Sose adjunk forró ételt a kutyának!

- Ne fűszerezzük a kutyának készített ételt!

Bonusz tipp!

- A húst ne főzzük meg annyira, mintha saját részre készítenénk, hogy benne maradjanak az értékes tápanyagok.

- Ízletesebbé tehetjük zsiradék hozzáadásával.

- Mindig frissen készítsük!

- Ha a hús nem csirke, hagyjuk benne a csontot, így nem lesz gond a kutya bűzmirigyeivel.

Szalonna falatok

Hozzávalók:

- 6 szelet sült szalonna/baconszalonna apróra vágva
- 4 tojás jól felverve
- 2 kanál szalonnazsír
- víz (kb. egy pohár)
- 6-8 kanál tejpor
- 2 csésze liszt/rozsliszt
- 2 csésze zab vagy árpa
- fél csésze kukoricaliszt






Elkészítése

Keverd össze a hozzávalókat jó alaposan, zsírozott tepsibe vagy sütőlapra helyezz púpozott kanállal formázott süti falatkákat. Süsd 15 percig 350 fokos sütőben. Elkészülte után hagyd a sütőben másnap reggelig.

Jó étvágyat a kedvencnek. És ne feledd: Semmi fűszer!

Kedvenc Kutyasütemény

Hozzávalók:

A tésztához:

- 0,5 kg liszt

- 1 pohár kukoricadara

- 2 tojás

- 1 pohár tej - Tejcukor érzékeny kutyusoknak vízzel keverve.

- fél pohár zsiradék: zsír, napraforgóolaj vagy olívaolaj stb. Figyeljünk a mennyiségre, ha a töltelék rész sok magas zsírtartalmú alapanyagot tartalmaz, mint például szalonna kevesebb mennyiség is elegendő lehet.

A töltelékhez:

Amit ezúttal elkészítéskor fokozatosan hozzá kell adagolni a tésztához, hogy egyenletes állagú legyen és a kutya el tudja fogyasztani.

- Finomságok, tetszés szerinti mennyiségben és arányban kedvencünk kedvencei, például: szalonna, töpörtyű, sajtdarabok, kutya szalámi, főtt, apró darabokra vágott hús stb.

Elkészítése:

A lisztet, a kukoricadarát, a tojást, a tejet és a zsiradékot összemorzsoljuk, összegyúrjuk, a hagyományos süteményhez hasonló állagú kinyújtható tésztát készítünk belőle. Kutyusunk kedvenc finomságait apró darabokra szeletelve folyamatosan belekeverjük a készülő tésztába, hogy egyenletesen eloszlassuk benne. Ezek lehetnek töpörtyűdarabok, kutya szalámi szeletek, szalonna, sajt falatkák stb.

A nyers tésztát tepsi nagyságúra nyújtjuk, és 45-60 perc alatt lassú tűzön kisütjük.

A kész tésztát száraz táphoz hasonló apróbb darabokra szeleteljük, megvárjuk, amíg kihűl. Kéz melegen, langyosan tálaljuk kedvencünknek.

Nagyon fontos!

- Sose adjunk forró ételt a kutyának!

- Sose adjunk cukros ételt, csokoládét a kutyának, mert nem tudja megemészteni, és ezzel megrövidíthetjük az életét!

- Ne fűszerezzük a kutyának készített ételt!

Húsos golyócskák

Hozzávalók:

- 25 dkg darált marhahús
- 2 répa leszerelve
- 5-10 dkg reszelt sajt
- Kb. 1 csésze zsemlemorzsa
- 1 felvert tojás
- 1 kanál sűrített paradicsom
- kevés zsiradék






Elkészítése:

Az összetevőket jó alaposan összekeverjük és apró golyócskákat gyúrunk belőle. Előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük. Kihűlve adjuk a kutyának, leginkább jutalomként, feladatok sikeres elvégzése után.

Ebnek való ebéd utáni falatka!

 

Jéghideg nyalakodás

Ha házilag készítjük a nyalakodnivalót,akkor még egészséges is,és nem is kizárólag csak a kutya eheti.



Hozzávalók


-1 érett banán

-2 ek natúr joghurt

-1,5 dl 100%-os,cukormentes gyümölcslé

-íizlés szerint bogyós gyümölcsök,keksz



Elkészítés

A banánt joghurtal bepépesítjük,majd nagyobb pohárban keverjük össze a maradék joghurtal,gyümölcslével,apróbb gyümölcsökkel és keksszel.A kész keveréket tölcsérrel tölrtsük a jégkrémformába,és tegyük a fagyasztóba.(Ha nincs ilyen formánk,helyettesíthetjük jégkockatartóval vagy kisebb joghurtospohárral.)Mielőtt kivennénk a formából,tartsuk egy pillanatra forró folyó víz alá.Egyszerre csak egy pálcával adjunk a kutyusnak,nehogy a túl sok hideg finomságtól megfájduljon a hasa.Ja,és még valami fontos:ajánlatos házon kívül tálalni.Elkészítési idő:5 perc+20 perc fagyasztás.

Kutyák fogazata.

A kutyák fogazata

A kutya a táplálék megragadására, leharapására és feldarabolására, valamint védekezésre, támadásra használja fogait. Külsejüket tekintve a fogak különböznek egymástól, formájuk a rendeltetésétől függ.
Az elöl levő fogak, a metszőfogak feladata a táplálék megragadása. A szélső metszőfogak mögött találjuk a szemfogakat, melyek a támadás és az önvédelem eszközei, de megragadott táplálék megtartására és feldarabolására is szolgálnak. A szemfogak mögött az elő- és utózápfogak helyezkednek el, melyek jobb és baloldalon egyenlően oszlanak meg. A zápfogak felszíne egyenetlen éles dudorban végződik, és a szilárd táplálék felaprózására hivatottak. Rágás közben az állkapocs alulról felfelé mozog.
A fogak lehetnek tej- és állandó fogak. A tejfogak 3 hetes kortól kezdve bújnak elő, bizonyos idő múlva kihullnak, és felcserélődnek maradó foggal. A metszőfogak váltódása a kölyök 2 hónapos korától kezdődik. A fogak alul az állkapocs-, felül az áll- és az állközötti csont fogmedreiben rögződnek. A fog félhold alakú részét gyökérnek, a szájüregbe kinyúló darabját koronának nevezzük. A fog a csontnál keményebb dentilből áll. Még keményebb anyag, a fogzománc borítja a koronát. A fog üreges belsejében a lágy rész (pulpa) helyezkedik el, melyben vérerek és idegek haladnak keresztül.
A kutya élete során a fogak koronája lekopik, ennek alapján határozhatjuk meg az egyed életkorát. A fogak megjelenésének időpontja és működésük időtartama szerint különbséget teszünk tej-, továbbá valódi (maradó) fogak között.

Tejfogak
A tejfogak többnyire 3-4 hetes korban jelennek meg, szopás közben már ekkor felsérthetik az anyakutya emlőit. Néhány élettani jelenség előzi meg a tejfog áttörését, például a fogíny puhább lesz, elvékonyodik, rajta kis dudor támad, a szövetek szétválnak, és előtör a tejfog. Először az apró, hegyes tejmetszőfogak jelennek meg. Legtöbb esetben szabálytalan sorrendben történik, bár némi egymásutániság mégiscsak megfigyelhető. A felső tejmetszők közül először a fogófog (I1), később a szegletfog (I3), majd a középfog (I2) hasad ki. Az állkapocsban a 21. napon a fogófog, a 25. napon a szegletfog hasad.
A tejmetszőfogak karcsúak, egymástól távol ülnek. A 6. héttől kezdetét veszi előbb az alsó, majd a felső tejmetszőfogak kopása, s egymástól való távolodása. A 4. hónap vége felé befejeződik a kopás , kilazulva, ferdén állnak a fogmedreikben, és a fogváltás ekkor veszi kezdetét.

A kékesfehér, hegyes, karcsú tejszemfogak a 30. napon jelennek meg. A valódi szemfogaknál erőteljesebben görbültek, gyökerük rövidebb, hosszúságuk ezzel szemben megegyezik. A tejelőzápfogak csupán nagyságukban és gyökerük hosszában különböznek a valódi előzápfogaktól. Az alsó tejelőzápfogak kissé nagyobbak, mint a felsők.
A tejfogak kisebb számban találhatók, fennmaradásuk a kölyök életének 4.hónapjáig tart. Gyorsan kopnak, a valódi fogak kibúvásakor gyökerük felszívódik, és kinyomják a megmaradt tejfogrészt. Bizonyos idő múlva a tejfogak maradó fogakra váltódnak. A tejfogak hasonlítanak a maradó fogakhoz, de jelentősen kisebbek. Gyökerük hosszabb és karcsúbb, mint a kinn lévő fogkorona. A fogváltás felé közeledve, a tejfogak között egyre nagyobb a távolság. A tejfogaknál ritka az alaki és a számbeli eltérés. A hibás előre- és hátraharapás kölyökkorban már észrevehető. A tejfogak száma 30.

Valódi fogak
A maradó fogak erősebbek, nagyobbak mint a tejfogak. Sokáig, olykor a kutya élete végéig megmaradnak. Kétfélék lehetnek: vannak, melyeket a tejfogak nem előznek meg és vannak, melyek a tejfogak helyén nőnek ki. A végleges fogazat 7 hónapos korban alakul ki. Már ekkor is jelentkezhetnek különféle problémák, és néha előfordul, hogy a tejfogak nem esnek ki maguktól. Ilyenkor állatorvosi beavatkozásra van szükség. A rosszul nőtt fogak elronthatják a metszőfogak szabályos találkozását (a harapást), időben történő közbelépés kismértékben segíthet ezen.

A valódi fogak esetében is megkülönböztetünk: metszőfogakat (I), szemfogakat (C), előzápfogakat (P), utózápfogakat (M). A maradó metszőfogak száma alul és felül 6-6, a szemfogak száma alul és felül 2-2, az előzápfogak száma alul és felül 8-8, az utózápfogak száma alul: 6, felül: 4. A valódi fogak száma 42.
A valódi metszőfogak elnevezése: a fogófog (I1), a középfog (I2), a szegletfog (I3), melyek egymás mellett enyhén ívelt sorban helyezkednek el. A felső metszők erősebbek és az I1-től az I3-ig fokozatosan nagyobbodnak. Ajaki felületük domború, a nyelvi felületük enyhén vájt.

A szemfogak a legnagyobbak és a legerősebbek, enyhén hajlottak, kúpalakúak. Az alsó szemfogak jobban hajlottak, mint a felsők, megközelítően azonos nagyságúak. Az alsó előzápfogat (P1) alig lehet észrevenni. Hiánya azt is jelentheti, hogy ez a piciny fog ott van az állkapocsban, csak éppen nem bújt elő. Az előzápfogaknál a felső P1 fog 5 hónapos, az alsó valamint a felső P2 fog 6 hónapos, az alsó és felső P3 és P4 fog 5-7 hónapos korban váltódik. Az utózápfogak közül az M1 4-5 hónapos, az M2 5-6 hónapos, az alsó M3 6-7 hónapos korban hasad. Tejfog tehát nem előzi meg a moláris (M) fogakat. Az előzápfogak felül a P4 fogig, alul az M1 fogig fokozatosan nagyobbodnak, és felül a negyedik (P4), alul az 5. fog (M1) a legnagyobb.

Az alsó és felső metszőfogak záródása
Az alsó fogak helyeződése, az alsó- és a felső fogsor záródása nemcsak a táplálék megrágása miatt, hanem a rendellenességek kialakulása szempontjából is lényeges. A szabályos záródás biztosítja, hogy a fogak egymásra egyenletes nyomást gyakorolnak, ezért egyformán kopnak.
Szabályos (ollószerű) harapáskor a kutya felső metszőfogainak belső felülete egyharmad részben takarja az alsó metszőfogak külső felületét.Az alsó és felső metszőfogak enyhe ívben, az elő és utózápfogak fokozatosan kifelé térő, közel egyenes sorban helyeződnek. A felső fogsor takarja az alsót - szabályos fogazat esetén - kiegyenlített.


 
A gömbölyű fejű fajták (boxer, angol és francia bulldog stb.) alsó és felső metszőfogaik harapása különbözik az előbb említettektől. Ezek a kutyák előre harapással rendelkeznek, ez a harapási forma tulajdonképpen rendellenesség, az állcsont a szabályosnál rövidebb, az állkapocs viszont normál nagyságú. A harapás mélysége nem lehet olyan nagy, hogy az egyed metszőfogai zárt száj mellett látszódjanak. A fogmutogatás gyakorta jár együtt ferde állkapoccsal és nyelvmutogatással.

 

Fogrendellenességek
Öröklöttek vagy szerzettek lehetnek. Az öröklött rendellenességgel bíró egyed tenyésztésbe állítása nem javasolt. Amennyiben a fogak hibás helyeződései szerzettek - ami ritkán fordul elő -, akkor ez nem befolyásolhatja az ilyen kutya tenyésztésbe vételét, ez ugyanis nem örökletes hanem szerzett foghiba.

Örökölt fogrendellenességek



Tétre harapás – harapófogó harapás - az alsó és a felső metszőfogak rágófelületekkel találkoznak.


 
Előreharapás – csukafogazat - a felső metszőfogak kisebb nagyobb távolságban az alsó metszők mögött helyeződnek.


 
Hátraharapás – pontyfogazat - a felső metszők az alsó metszőfogak előtt vannak.

 
A metszőfogak egymástól távol állása és egymáshoz közel állása főként az alsó metszőfogaknál gyakori. Szabálytalan helyeződés lehet: előre vagy hátrahajlás, oldalhajlás, hossztengelye körüli előfordulás, fogsor melletti helyeződés. Foghiány az elő- és az utózápfogak esetében fordul elő. Leggyakoribb az állkapocsban lévő P1 fog hiánya.

Valódi metszőfogak kopása és kiesése
A valódi metszőfogak - váltódásuk után - fokozatosan sorban nőnek, és kopásuk 1 éves korban indul. A felső metszőfogaknál kezdetben a főcsúcs, majd a mellékcsúcsok kopása kezdődik el. Tartási és táplálási viszonyok nagymértékben befolyásolják a fogak kopását. Az idősödő kutya valódi metszőfogainak kihullása valamiféle szabályszerűség szerint történik. Kezdetben az alsó, majd a felső metszőfogak hullanak ki.

Vemhesség,Kölykök

 A vemhesség:
 A vemhesség általában 2 hónapig tart. A vemhesség első jele a fogamzás után körülbelül 4 héttel a csecsbimbók enyhe megduzzadása, erősebb rózsaszínű árnyalatúvá válása. A vemhesség 5.-6. hetében már kilehet tapintani  kiskutyákat és ekkor már meglehet mondani, hogy hány magzat van a méhben. Ezek után a has növekedésnek indul. A magzatok számára az első három hét a legkritikusab, ebben az időszakban a gyógyszerek és fertőzések káros hatású lehet fejlődésükre. Az anyaállatot célszerű még vemhesség előtt beoltani mert a betegségek ellen termelt antitestek öröklődnek a megszülető kölykökre.  A méhben lévő kölykök (hasonlóan az emberhez) érzelmi fejlődése már megkezdődik a méhben az anyaállat érzelmeihez képest. 
                                        
Ellés:
A vajudás előtt 24 órával a kutya már szinte semmit nem eszik és egyre több időt tölt a kiválasztott helyen. Az ellés előtt sokuk nyugtalanná, harapóssá és ingerlékenyebbé válhat. Megkezdődnek a kisseb méhösszehúzódások és az első lölyök a szülőcsatornába jut, a magzatburok megreped és a magzatvíz kifolyik. Ezt követően kb. 2 óra múlva az első kölyök megszületik. A kiskutyák általában fejjel előre jönnek a világra, de van amelyik farral felé csusszan ki.  A szuka általában fekve szül de vannak szukák melyek állva ellenek. A kiskutyák mind egy-egy burokbab jönnek a világra amelyet az anyaállat lenyalogat róluk, nyelvének maszírozásával veszi rá a kölyköket az első levegő vételre. Az első kölyök megszületése után 30 percen belül újra megindul az ellés.

                                                         
Kölykök:
Az ellés utáni 24 órában a szuka egy pillanatra se hagyja magára a kölyköket. Születésük után két héttel még teljesen az annyuktól függenek. 3 hetesen már kezdenek szaglászni, járni, fülelni, nézelődni. 4-5 héten kmár nem annyira függenek  anyjuktól kezdenek morogni, ugatni, csóválni a farkukat. 7. hét a kölykök már futnak, ugranak.  A kölyköket lehetőleg ne vegyük el túl korán az anyjuktól mert a kölykök az anyjuktól tanulnak és sokmindent az egymással való játék közben tanulnak meg.   A kölykök tápláléka:  A kölykök az első 3 hétben kizárólag anyatejjel táplálkoznak. A 3 hét végétől már kaphatnak szilárd táplálékot.  Az anya egy ideig még hagyja szopni a kölyköket, de ennek már nem tápláló szerepe van hanem megnyugtató, biztonságérzetet adó.
Az emberi társadalomba való beilleszkedésük  a negyedik hét közepétől, a hetedik hét végéig tart. Ebben az időszakban kapott tapasztalatok befolyásolják a kölyök későbbi természetét. Hat-nyolc hetes korban nem érheti lelki károsodás a kölyköket, mert ez tartósan megmarad, és a későbiekben helytelen viselkedésben nyilvánulhat meg, melyet már nagyon nehéz helyrehozni.

Kutya betegségei

Kutyáink legfőbb betegségei

   Parvovírus okozta bélgyulladás

A betegséget először 1980-ban állapították meg hazánkban. A kutyákban előforduló, többnyire súlyos (nagyon sokszor halálos) betegség az egyik leggyakoribb, legveszélyesebb bélgyulladást előidéző ok. Köznapi szóhasználatban elterjedt a macskavész, illetve a parvó kifejezés is.
Előfordulhat minden fajtájú és korú kutyában, mégis leggyakrabban 8 hetes és 6 hónapos kor közötti egyedekben kerül megállapításra. A nagytestű, gyors fejlődésű fajtákban, elsősorban rottweilerekben (de gyakran német juhászkutyákban, kaukázusi juhászkutyákban és amerikai staffordshire terrierekben is) különösen súlyos lefolyású, gyakran halálos betegség.A betegséget kutya parvovírus okozza (CPV-2, canine parvo virus). A lefolyás lehet nagyon gyors, gyors és elhúzódó jellegű is.A fertőződést követő rövid, általában 2-4 napos lappangási idő után mutatkoznak a tünetek. A bevezető tünetek általánosak, például levertség és étvágytalanság, majd rövidesen erős hányás és hasmenés jelentkezik, a nagyon híg hasmenés többnyire véres (lásd 1. kép). A beteg kutyák legtöbbször lázasak, a kiszáradás tünetei mindig láthatóak. A nagyon gyors lefolyású esetekben súlyos fokú elesettség, szinte sokkos állapot (lásd 2. kép) figyelhető meg, a hasfal tapintáskor kifejezetten fájdalmas, feszes.Laboratóriumi vizsgálat alkalmával jellemző a leukopénia. Léteznek már specifikus próbák is a bélsárban lévő parvovírusok kimutatására.A jóval ritkább szívizomgyulladásos forma a 3-7 hetes kutyakölykökben szinte mindig elhulláshoz vezet, esetleg idült szívelégtelenség kifejlődését okozza idősebb korban.A betegség kezelésének egyik legfontosabb mozzanata az infúziózás (szinte kizárólag vénásan adott folyamatos cseppinfúzió), ami a kiszáradástól próbálja megvédeni az állatot (lásd 3. kép). A baktériumos szövődmények kialakulásának elkerülésére széles terápiás sávú antibiotikum injekciót szoktak kapni a kutyák. A sokkos betegek esetleg glükokortikoidot is kapnak. Ezeken kívül természetesen lényeges még a kiegészítő kezelés (hányáscsillapítók, bélnyálkahártya-bevonók, adsztringensek, fájdalomcsillapítók, stb.). A beteg kutyáknak folyamatosan meleg, nyugodt környezetben kell lenniük.
A legfontosabb megelőzési lehetőség a vakcinázás. Mivel a betegség nagyon fertőző (a vírust nagyszámban ürítik a betegek, ami nagyon ragályos és nagyfokú az ellenállóképessége), a még nem oltott kutyánkat óvjuk más kutyák társaságától, illetve ne vigyük fertőzés lehetőségének kitett területre.
Szopornyica
A kutyák szopornyicája fertôzô betegség, a köznapi nyelvben kanyarónak is nevezik. Szerencsére manapság már kevésbé fordul elô ez a légutak és egyéb nyálkahártyák hurutjában, néha idegrendszeri és bôrkiütéses tünetekben mutatkozó betegség, köszönhetôen a kiterjedt védôoltásoknak. A betegséget paramyxovírus okozza, amely szájon át vagy belégzéssel terjed a kutyákba. A lappangási idô 3?7 nap. Nagyon ritkán jelentkezik a betegség túl heveny alakban, amikor a lázas és levert kutyák 1?2 nap alatt elhullanak. Leggyakrabban a betegség heveny alakjával találkozhatunk. Ebben az esetben a lázas kutyák étvágytalanok, kedvetlenek, kialakul a felsô légutak hurutja és a kötôhártya-gyulladás. Az állatok orrnyílásából savós váladék ürül, szemükbôl is váladék szivárog (lásd 1. képen). A vemhes szukák elvetélhetnek. Ez a formája a betegségnek általában gyógyítható. A betegség súlyosabb kórképe alkalmával a mélyebb légutak, az emésztôrendszer, a bôr és az idegrendszer is megbetegszik. Az emésztôrendszer nyálkahártyájának a megbetegedését a hasmenés és hányás jelzi, kialakulhat torok- és mandulagyulladás is. Idült esetekben a talppárnák és az orrtükör bôrének hyperkeratosisa (hard pad disease) alakul ki (lásd a 2. és 3. képeken). A központi idegrendszer elváltozásaira jellemzô lehet az általános eltompultság, egyes izomcsoportok rángógörcse, mozgászavarok és bénulások. Az ilyen esetekbôl meggyógyult kutyák egy részén a szaglóképesség csökkenése, keresztgyengeség és egyéb mozgászavarok, stb. maradhatnak vissza. Az állatorvosok a tünetek, valamint az orrtükörrôl, kötôhártyáról vett mintákból történô víruskimutatás alapján diagnosztizálják a betegséget. A heveny kórforma gyógykezelésének lényege a lázcsillapítás, a keringés támogatása, görcsoldás, baktériumellenes terápia, esetleg hiperimmun savók adagolása, stb. Természetesen a megelôzésre kell hangsúlyt fektetni, a kutyák számára kifejlesztett kombinált védôoltások kölyökkori többszöri és felnôttkori évenkénti ismétlésével védettség alakítható ki.

Veszettség

A veszettségnek elsősorban közegészségügyi jelentősége van. A kórokozó rhabdovírus emberek halálos megbetegedését okozza, ezért állatoktól való fertőződésüket minden módon meg kell akadályozni. A fertőzés leggyakoribb forrása a veszett állat (pl. róka) harapása. A harapott sebből a nyállal odakerült vírus az idegpályák mentén, a gerincvelőn keresztül jut fel az agyvelőbe. Az agyvelőben főleg az Ammon-szarvak, a közép agy és a nyúltagy szürkeállományában okoz a ragályanyag gócos elváltozásokat. Pofán érő harapás esetén a vírus közvetlenül az agyi idegek mentén hatol az agyba. Az agyvelőben elszaporodott kórokozó aztán szétszóródik a szervezetben, eljut a nyálba, amely aztán a betegség továbbvitelében a legnagyobb szerepet játssza. A kutyák veszettségének a klinikuma igen változatos. A lappangási idő legtöbbször néhány hét, előfordul azonban, hogy csak néhány nap, másrészt nem kizárt több hónapos, több mint féléves inkubáció sem. Általában minél közelebb történt a marás az agyhoz, annál rövidebb a lappangás és megfordítva. A dühöngő veszettség a kutya viselkedésének a megváltozásával, ingerlékennyé, izgatottá válásával kezdődik. Az ugatás rekedtté válik, a kutya támadó magatartást vesz fel, kimerülésig igyekszik ketrecéből, láncaitól megszabadulni. Ha mozgása szabaddá válik, messze elkóborol és az útjába akadó embereket és állatokat megharaphatja. Ezzel egy időben vagy később bénulásos tünetek (pl. kancsalság, az állkapocslógás, a garatbénulás, stb.) válnak megfigyelhetővé. A kutyák ilyenkor képtelenek ételt, ivóvizet felvenni, szájszögletükből nyál csurog (víziszony). Megbénulnak a törzs- és a végtagizmok is és a beteg 2-4 nap alatt elpusztul. A csendes veszettségben elmarad az izgalmi stádium, a dühöngés. A nyugodtnak, tompultnak tűnő kutya azonban hirtelen megmarhatja a felé nyújtott kezet. Ilyen esetekben főleg a bénulásos jelenségek állnak előtérben, és pl. az étvágytalansággal panasszal állatorvoshoz kerülő kutya azért nem eszik, mert garatizom bénulása van. Előfordulnak a legkülönbözőbb átmenetek a két kórforma között. A veszettség változatos klinikai képe, valamint rendkívüli veszélyessége következtében megállapítása nagy óvatosságot igényel. Veszettségre minden esetben gondolni kell, ha a kutyán a viselkedés megváltozását vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló bizonytalan tüneteket észlelünk, különösen azoknál a kutyáknál, amelyek veszett rókák vagy macskák harapásának ki lehettek téve, nincsenek beoltva vagy gazdájuk ezt nem tudja igazolni. Veszett, de még veszettségre gyanús kutyákat sem szabad gyógykezelni, hanem az érvényben lévő állategészségügyi rendszabályok szerint kell eljárni. A veszettség postmortem megállapítása az elhullott kutya agyvelejéből hatósági állategészségügyi intézetben, szövettani vizsgálattal, vírusantigén-kimutatással vagy kísérleti állatoltással történhet. A kutyák évenkénti kötelező veszettségoltása kötelező. A rendeletek szerint kötelező minden három hónapos kort elért ebet három és négy hónapos kora között, majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen beoltatni. Az egy évnél idősebb kutyákat pedig évenként kötelező veszettség ellen beoltatni (itt jegyezendő meg, hogy a ma használatos veszettség elleni oltóanyagok biztonságosak, így a kutyáknak akkor sem történne semmi bajuk, ha akár két hét múlva újraoltatnánk őket veszettség ellen! Tehát mindenképpen tanácsos nem napra pontosan kivárni az egy évet a kötelező veszettség elleni oltás tekintetében!). Itt jegyzem meg, hogy részben ezért is kell az oltási könyvre nagyon vigyázni.

LYME-KÓR

     Az Ixodes ricinus kullancsfaj a leggyakoribb terjesztôje (de más kullancsfajok is szerepet játszanak kisebb mértékben a betegség terjesztésében) a Borrelia burgdorferi baktérium által okozott Lyme-kórnak, amely elsôsorban az ember kullancsok közvetítette fertôzô betegsége, de a kórokozó iránt a kutya és az összes melegvér? állat is fogékony. A kórokozó baktériumok populációjának fenntartói a vadon élô rágcsálók és az erdei nagyvadak. A kullancs a fertôzött állatból szív vért. A kullancsban a baktérium szaporodik és beépül a petékbe. A kullancs következô fertôzési alakja szúráskor már fertôzôképes. A fertôzött kullancs szúrását követôen a kutya bôrén a szúrást követô néhány nap elteltével kör alakú bôrpír képzôdik, amely napok múlva növekszik és a szúrási ponttól kezdôdôen a bôr visszanyeri eredeti színét (ezt a kokárdaszer? bôrelváltozást, bôrgyulladást krónikus vándorló bôrgyulladásnak nevezik). A szúrási ponthoz legközelebbi nyirokcsomók pedig megduzzadnak. A kutya lázas, étvágytalan, bágyadt, de a tünetek nem jellemzôek. Ezután néhány hét vagy hónap múlva a belázasodó betegnek általános tünetei lesznek, pl. rossz közérzet, hányinger, bágyadtság, testszerte a nyirokcsomók megnagyobbodása és szôrhullás. Az egyes szervekben is kialakulhatnak elváltozások, pl. szív-, ideg-, izom- és sokízületi gyulladás jelentkezhet. A kutyák antibiotikumokkal (pl. klavulánsavval potencírozott amoxicillin hatóanyagú antibakteriális szerekkel) eredményesen gyógykezelhetôek. Megelôzésként 1 éves védettséget adó vakcinával oltassuk be kutyánkat. A kullancsok ellen védekezhetünk számos gyógyszerformával (pl. lemosás, fürdetés, kullancsriasztó nyakörvek, permetezés azaz spray, rácsöppentés vagyis spot-on, stb.). Megjegyzendô, hogy a kullancsok még számos más emberi és állati betegségeknek is terjesztôi. A kutyákra veszélyes betegségek Magyarországon: a vírus okozta kullancsencephalitis, a Francisella tularensis baktérium okozta tularaemia és a Babesia canis parazita okozta babesiosis
A kutyák bolhássága és kullancsossága

A kullancsok ellen is védekezhetünk számos gyógyszerformával (pl. lemosás, fürdetés, kullancsriasztó nyakörvek, permetezés, rácsöppentéssel alkalmazott készítmények, stb.).


Kutyák féregtelenítéséről
A fonál- és galandférgek (a köznapi nyelvben csak giliszták, lásd 1. képen) a kutyák leggyakrabban előforduló parazitái. Egyes fajok (pl. a Toxocara canis orsóféreg) a vemhes kutyák méhlepényén áthatolva, mások az anyatejen át fertőzik az újszülötteket. A szoptató szukák a kölykeik nyalogatása során is fertőzhetnek, ezért fontos az alomból kikerülő kiskutyák azonnali lemosása a szülés után. A fertőzött állatban a férgek a test különböző részeibe vándorolnak, a fertőzés módjától, a féreg fajtájától, az állat korától, nemétől, stb. függően. Egyes férgek a bélcsatornában élősködnek, a bélsárral is ürülnek (lásd 2. kép). Felnőtt állatokban a lenyelt peték (lásd 3. kép) a bélbe kerülnek és lárvákká fejlődnek, ezek a lárvák a test különböző részeibe vándorolnak. A férgek károsító hatása a lárvavándorlás során bekövetkező károsodásra (pl. májgyulladás, tüdőgyulladás, stb.) és a felnőtt férgek káros hatásaira és a férgek által termelt toxikus anyagok által okozott károsításokra (pl. bélgyulladás, táplálékelvonás, stb.) osztható. A férgesség elsősorban néhány hetes kölyökkutyákban nyilvánulhat meg jellegzetes klinikai tünetekben (pl. körtealakú, feszes has, hasmenés, fehér nyálkahártyák, remegés, bizonytalan mozgás, lesoványodás, szánkázás, stb.). Esetenként a súlyos fertőzöttség a féregellenes kezelés hiányában a kölyökkutyák elpusztulását is okozhatja. Egyes férgek fejlődéséhez szükséges köztigazdák bolhák, így a bolhák elleni kezelés, illetve a rendszeres megelőzés fontos része a férgek elleni védekezésnek.A megelőzés, illetve gyógykezelés lényege a féregtelenítés. Mindenképpen javasolható, hogy a felnőtt kutyákat negyedévenként, a tenyészállatokat a fedeztetés előtt, félidős vemhesen (kb. 3O nappal a várható ellés előtt) és a várható ellés előtt egy-két nappal, majd az anyaállatokat a szoptatás ideje alatt, a kutyakölyköket 2, 4, 6, 8 és 12 hetes korukban, majd 4, 5 és 6 hónapos korukban is féregtelenítsük. Meg kell előzni az újrafertőződést is, a fertőzött állatok bélsarát össze kell gyűjteni, el kell távolítani, különösen a féregtelenítés után kell erre nagy gondot fordítanunk, hiszen a peték a környezetben akár hónapokig is fertőzőképesek lehetnek. A bélsárürítés helyét alaposan mossuk fel és fertőtlenítsük. Ha a háztartásban több kutyája, esetleg macskája van, valamennyit egyszerre féregtelenítse. Fontos része a megelőzésnek, hogy nem szabad adni nyersen húst és belsőségeket, főleg sertésből, nyúlból, juhból és kecskéből származókat a kutyáknak és macskáknak. Egyes férgek emberi megbetegedéseket is okozhatnak (zoonózisok). Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gyerekek (lásd 4. kép), főleg azok, akik gyakran érintkeznek kutyával. Általában ők fertőződnek, miután állati bélsárral szennyezett kezükkel szájukba nyúlnak. Ennek megelőzése érdekében a gyermeke a kutyával való játék után mindig mosson kezet. Az utcán a kutyaürüléket össze kell takarítani és el kell távolítani. Lehetőleg a kutyákat tartsuk távol azoktól a játszóterektől, homokozóktól és parkoktól, ahol gyerekek játszanak. A féregtelenítés pedig mindig teljes spektrumú, állatgyógyászati szerekkel (tablettával vagy pasztával)  történjen, a testsúly szerinti adagolást pontosan tartsuk be. Itt kell megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a humán féregtelenítők, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas kutyák féregtelenítésére. Megjegyzendő, hogy tanácsos lenne a félévenkénti bélsárvizsgálat elvégeztetése az állatorvosok által még azoknál a kutyáknál is, amelyek semmiféle rendellenességet nem mutatnak.

Kutya etetése

Akárcsak az embernél, az egyik legfontosabb szempont a kutya fejlődésében is az, hogy helyesen és megfelelően táplálkozzon. Hogy ez így legyen, a gazdának a feladata erről gondoskodni. De mégis milyen úton induljunk el, honnan tudjuk, hogyan etessük helyesen kedvencünket?

A kutyák táplálékigénye nemcsak egyedenként, de fajtánként és életkoronként is változik. Másképp kell etetni egy kölyökkutyát, másként egy fejlődésben lévőt, egy felnőttet és megint csak másképp egy idős kutyát. Ami azonban mindegyikük esetében ugyanúgy lényeges az az, hogy változatos táplálkozásról gondoskodjunk számukra. Így érjük el azt, hogy kutyánk egészséges legyen. A kutya nem kizárólag húsevő, szüksége van más táplálékra is. A hús, ami a fő fehérje forrás, kutyánk étrendjének csupán a felét tegye ki. A helyes étrend fontos, hogy tartalmazza az összes számukra szükséges vitamint. Visszatérve a húsra, azért van nagy szüksége rá egy kutyának, mert a benne lévő zsírsavak segítik az anyagcserét, továbbá felelősek a bőr és a szőrzet egészséges állapotáért.

A vitaminok

Egy megfelelően összeállított étrend kell, hogy tartalmazza az összes vitamint és ásványi anyagot. A vitaminpótláskor kérjük ki az állatorvos véleményét, mert a vitamin túladagolása ugyanolyan káros lehet, mint a vitamin hiánya.

A kölyökkutyának, a gyors növekedés időszakában, és a szoptatós kutyának feltétlenül szükséges gyakran adnunk kalciumot. A vitaminhiányt vitamintablettákkal szüntethetjük meg, melyeket könnyedén elrejthetünk egy ízletes jutalomfalatban.

Az etetés gyakorisága

Egy felnőtt kutya általában kétszer eszik egy nap. Ha nem akar enni, állatorvoshoz kell vinni, s ha túl sokat eszik és a másik végletbe esik, akkor csökkentsük a kalóriabevitelt és mozgassuk többet. A harmadik lehetőség, ha a kutya azért nem eszik, mert válogatós. Ilyenkor a lehető leghamarabb le kell szoktatnunk erről a tulajdonságáról, már csak azért is, mert egyrészt ki fog enni a vagyonunkból, ha csak húst hajlandó enni, másrészt egyoldalúvá válik a táplálkozása, és ez betegséghez vezethet a későbbiekben. A leszoktatás akár egy hét kemény munkába is kerülhet, de legyünk kitartóak, az ő érdekében. Ha nem kell neki az étel, vegyük el előle. A következő étkezésnél újra tegyünk elé ennivalót. Valószínű, pár napig csak fintorogni fog, de aztán úgyis győz az éhség, és akármit meg fog enni, amit csak a táljába teszünk.

Az etetés szabályai:

- Figyeljünk a kutyatápot gyártó cég nevére, megéri jó minőséget venni kutyusunknak.
- Romlott ételt soha ne adjunk neki, annak ellenére, ami sokakban tévhitként alakult ki, miszerint a kutya még megeheti azt, amit az ember már nem.
- Legyen mindig friss vize.
- Macskaeledelt ne adjunk neki, mert annak nagyon magas a fehérjetartalma.
- Forró vagy nagyon hideg ételt ne tegyünk kedvencünk elé, a legjobb a szobahőmérsékletű étel.
- Ha az étel, amit adunk neki, nem fogy el, már nem kéri, öntsük ki, ne adjuk neki oda később.
- Ne engedjük, hogy elhízzon, nagyon figyeljünk a testsúlyára.
- Újabb tévhit a csont! Soha ne adjunk szilánkosra törő csontot, például csirkecombcsontot. Annak legfeljebb vágjuk le a porcos végét, az nem okozhat bajt.
- S ahogy már mondtuk, ha a kutya legalább 24 órán át semmit nem kíván enni, akkor forduljunk állatorvoshoz, hamarabb nem szükséges.

A koldulás

Ugye, nem ismeretlen a jelenség, amikor a családi étkezés közben kutyánk odajön az asztalhoz, és szánakozó pillantásokkal, vagy akár kitartó ugatással ételt akar kuncsorogni vagy követelni az asztalról? Ha ilyenkor mindig adunk neki lopva egy-egy falatot az asztal alatt, csak azt fogjuk elérni, hogy még inkább rászokik a kéregetésre és el is fog hízni.

Ennyit általánosságban az etetésről! A következő alkalommal részletesen átvesszük, milyen ételekkel etessük kutyánkat, s melyik étel mire való, mit pótol, és mivel járul hozzá ahhoz, hogy kedvencünk a lehető legegészségesebb legyen!

Testbeszéd

Testbeszéd

Egyik oka annak, hogy a kutyák ilyen jó háziállatok, hogy remekül tudnak kommunikálni az emberrel. A kutyák a gazdáikra úgy tekintenek, mint családjuk tagjaira és gyorsan megértik szándékaikat és hangulatukat. Ha egy gazda megérti, hogy kommunikál kutyája más ebekkel, ez segíteni fogja abban, hogy pontosan értékelni tudja kutyája reakcióit.

A kutyák rengeteg jellel kommunikálnak egymással, melyek közé arckifejezések, testhelyzetek, hangok és szagok tartoznak. A kutya a száját, szemeit, füleit és a farkát használja érzelmei kifejezéséhez. Ezen jeleket olvasva kiderül, hogy a különböző helyzetekben melyik kutya az uralkodó.

A magát bátornak és agresszívnek érző kutya azt próbálja közvetíteni, hogy nagyobb és erősebb a másiknál. Így kihúzza magát, fülei és farka feláll, megfeszíti mellkasát és esetleg nyaka körül és a hátán felborzolja szőrét. Esetleg lassan csóválja a farkát és morog.

Ugyanakkor egy alázatos kutya kisebbnek és fiatalabbnak akar látszani - egy felnőtt kutya nem támad meg egy kölyköt, csak megkergeti. A domináns állatot oldalról közelíti meg, a földhöz simulva, a farkát alacsonyan tartva és lelkesen csóválva. Esetleg megpróbálja a domináns kutya vagy személy mancsát és pofáját megnyalni, és ha mindez nem elég, akár a hátára is fekszik. Ebben a pozícióban néhány kutya akaratlanul is kiengedhet egy kis vizeletet.

A viselkedés egyik összetevője, mely minden kutyára jellemző, és mindenki jól ismeri, a farkcsóválás. A legtöbb ember tudja, hogy a laza, szabad farkcsóválás az öröm és barátság jele. A túlzott farkcsóválás, mely az egész farra kiterjed, az alázatos kutyák és a rövid farkú kutyák jellemzője.

A farok ugyanakkor más érzelmek kifejezője is lehet. Ha a farkcsóválás lassú és merev, és a háttal egy vonalban történik, az a düh kifejezése. Ha alacsonyan történik, a félelem mutatója.

A normális faroktartást a tenyésztés és a farok megkurtítása befolyásolta. Néhány fajta (mint például a whippet) lógatva tartja a farkát, de általában ha a farok a gerincnél 45 fokkal magasabban van, az az érdeklődés és az éberség jele.

A kutya arckifejezése sokat elárul kedvéről, kifejezheti, hogy a kutya ideges vagy boldog, ijedt vagy játékos.

A füleit hegyezi, ha éber és figyelmesen hallgat, de a fejére simítja, ha örül, alázatos vagy fél. Ahhoz, hogy ezt jól megítéljük, ellenőrizzük a többi jelet.

A szemek hunyorítása vagy becsukása az öröm és a behódolás jele, ha pedig a szemek teljesen nyitva vannak, a kutya agresszív.

A vadonban a falkavezér már azzal is sakkban tudja tartani az alárendelt kutyákat, hogy rájuk bámul. A két állat addig bámul egymásra, míg az egyik győzedelmeskedik, a másik lehajtja a fejét és elfordul. Ha a bámulás azután is folytatódik, hogy az alázatosabb kutya más irányba nézett, zavarodottá válhat, és félelemből haraphat. Ha a szemkontaktus nem törik meg, a domináns kutya más módon próbálja megerősíteni a fenyegetést.

A gazdának nem szabad a kutyát bámulni, ha annak agresszív vagy ideges hajlamai vannak, ez támadást provokálhat ki. Ugyanakkor a szelíd, rendszeres szemkontaktus megerősíti a kutyát és fejleszti a kapcsolatot.

Az alázatos kutyák és néhány fajta, mint pl. a labrador, "mosolygónak" tűnhet, amikor kinyitja a száját és megmutatja fogait. Ugyanakkor az agresszív reakcióknál is hátrahúzódnak az ajkak, hogy minél több fog láthatóvá váljon, és mindezt morgás kíséri.

A kutya úgy jelzi, hogy játszani akar, hogy felemeli első lábát, vagy meghajol, közben pedig ugat. Ugyanezt jelzi, ha valamilyen játékot nyújt a kiszemelt partner felé, vagy ráugrik egy másik kutyára.

Kutyás viccek.

Kohn el akar adni egy kutyát Grünnek.
- Nagyon ügyes kutya - bizonykodik Kohn - akkorát ugrik, mint a Gellért hegy.
Grün megveszi a kutyát, de másnap már panaszkodik:
- Becsaptál Kohn, ez a kutya egyáltalán nem ugrik.
- Miért? A Gellért hegy ugrik?


Egy férfi felkeresi a pszichiátert, és elmondja a panaszát:
- Doktor úr, segítsen rajtam, folyton azt képzelem, hogy kutya vagyok.
- Úgy tűnik, Önnek egyszerű kutya-komplexusa van. Jöjjön, feküdjön le ide a kanapéra.
- Nem lehet, nekem tilos felmennem a kanapékra.


Móricka az óvodában éppen meglátja, amint két kutya közösül. Odarohan az óvonénihez és megkérdezi:
- Óvonéni az a két kutya mit csinál?
- Hát tudod Móricka a felül lévő kutyának eltörött a lába, és a másik kutya segít neki elmenni a kórházba.
- Milyen praktikus, és közben még basznak is!


Mórickáék házat vesznek. Kérdi Móricka:
- Anyu... Mi legyen a ház neve?
- Amelyik szót leghamarabb meghallod az utcán, az lesz a neve.
Meghalja azt a szót hogy Gatya. Így a ház neve gatya lett. Másnap egy kutyát vesznek. Mire Móricka:
- Anya... Mi legyen a kutya neve?
- Amelyik szót leghamarabb meghallod az utcán, az lesz a kutya neve.
Meghalja azt a szót, hogy Fasz. Néhány nap múlva vendégek jönnek hozzájuk. Móricka kimegy eléjük és megszólal:
- Jöjjenek be a gatyámba, nem harap a faszom!

- Az én palotapincsim újságot olvas!
- Tudom.
- Ki mondta?
- A németjuhászom.

Öreg bácsi sétál egy nagyon ronda kutyával. Szembe jön vele egy kigyúrt kopasz "értelmiségi" egy pitbullal.
- Bátyám! Fogadjunk, hogy a kutyám megeszi a magáét! Fogadnak, bácsi kutyája 3 másodperc alatt elintézi a pitbullt.
- Bátyám! 100 forintért megveszem a kutyáját!
- Fiam, ez a kutya 200000 forintomba van.
- Ez? Miért?
- Hát, 20000 volt a krokodil, 180000 a plasztikai műtétje.

Pistike sétáltatja új kutyáját, amikor találkozik Robival:
- Szia! Meg szeretnéd simogatni?
- Nem harap?
- Én is ezt szeretném megtudni!

- Hogy hívják a süket kutyát?
- ???
- Hát, jó hangosan!

- Hogy hívják a süket kutyát?
- ???
- Mindegy,úgysem jön ide.

Kutya tartáshoz szükséges.

	Mi kell a kutyatartáshoz? Ami a kölyökkutya gondozásához feltétlenül szükséges ? A társállattartók száma folyamatosan növekszik, s nem kevesen vannak köztük, akik egy kölyökkutyának a családi életbe történő bevitele mellett döntenek ? sok esetben minden különösebb előkészület és előzetes tájékozódás nélkül. Néhány nap elteltével aztán ráeszmélnek, hogy a hazavitt kölyökkutya élőlény, amelynek biológiai szükségletei vannak, s fizikai és szellemi igényeit ki kell tudni elégíteni. Ennek hiányában a problémák, konfliktusok tömege előre megjósolható? A mai, civilizált európai életben előfordul, hogy a csütörtökön hazavitt kölyökkutyát a következő hét keddjén már teljes értetlenséggel veszi körül a család: csodálkoznak, hogy a kutya nem szobatiszta, hogy vonyít egész délelőtt, amíg a család tagjai a munkahelyen vagy az iskolában vannak, s pszichikai betegségre gyanakszanak, amiért a kutyus fölugrálva, játékosan morogva, a nadrágszárukat tépdesve üdvözli őket, amikor hazaérnek. Szomorú gyakorlati tapasztalat, hogy a négy hónapos kutya még nem volt a lakáson kívül, hat hónaposan tesznek rá először nyakörvet és pórázt, hogy üggyel-bajjal elvonszolják egy kutyaiskolába megtanítani a leülésre, és az egy éves kutya gazdája nyilvános kérdést tesz föl az interneten keresztül, mennyi ideig hagyhatja egyedül a kutyáját. Az alábbiakban rövid összefoglalás olvasható arról, hogy melyek azok a dolgok és feltételek, amelyek egy kölyökkutya tartásához, majd azt követően is, de már az első pillanattól szükségesek. Legyen kutyánk, vagy ne legyen? A kutyatartás alapos meggondolást, körültekintést igényel, és felelősségteljes, rendszeres feladatokat jelent. A kutya csak akkor tud igazán jól és mindenfajta probléma nélkül beilleszkedni az emberi közösségbe (függetlenül attól, hogy egy vagy több emberről, illetve kutyáról van szó), ha biztosítva vannak számára a fajának megfelelő tartási körülmények. Ahhoz, hogy ezek a tartási körülmények elfogadhatóak legyenek, többtagú család esetében a család minden tagjának akarnia kell az új jövevényt, és valamilyen szinten együtt kell működniük az új ember/kutya közös falka mindennapi életében. Vannak elvárások az emberek részéről a kutya felé, viszont a kutyának is megvannak az elvárásai az emberek felé. Amennyiben előre látható, hogy ez az egyensúlyi helyzet valamilyen oknál fogva nem jöhet létre, el sem szabad kezdeni. A kutyák nem ismerik a birtokos ragozást, és nem tekintik magukat valamelyik ember tulajdonának. A kutyák falkaállatok: tudniuk kell, hogy kik a falka tagjai, ki a falka vezére, és milyen biztos rangsor van a falkán belül. Ebben a rangsorban a kutyának kell a legalsó szinten lennie. Ha egy egyedülálló személy vagy egy nagy család a döntés előtt áll, egyaránt választ kell adni az alábbi kérdésekre, mielőtt a kutyatartás mellett döntenek: ? Megoldható-e, hogy az elkövetkező 10-15 évben a kutyával naponta 2-3 óra hosszat foglalkozzék valaki? ? Beilleszthető-e a napirendbe, hogy a kutya naponta legföljebb csak 4-6 órát tartózkodjék egyedül? ? Vállalja-e valaki, hogy a kutya esetleges betegsége esetén ápolja, gondozza az állatot? ? Biztosítható-e a kutyatartás költségeinek fedezete (táplálék, állatorvosi költség, játék, fölszerelés, biztosítás stb.)? ? A családban, közvetlen rokonságban nincs-e kutyaszőrre allergiás személy, aki valamilyen oknál fogva rendszeresen kontaktusba kerülhet a kutyával? ? Ha ez az első kutya, hajlandó valaki a kutyatartás és kutyanevelés alapfokú ismereteinek elsajátítására? ? A lakáskörülmények lehetővé teszik-e a kutyának megfelelő tartási körülmények kialakítását? Ha a jövőbeli gazdi, illetve a család minden tagja igennel válaszolt minden kérdésre, akkor érdemes kutyát tartani! Amennyiben csak egy ?nem? válasz is van, inkább egy másféle társállat irányában kell tovább gondolkodni. Mi kell a kutyának? Manapság a kutyatartáshoz szükséges felszerelések gyártói és az azokat árusító boltok minden igényt kielégítő és sokszor azon túlmenő széles választékot kínálnak, széles árskálán. De egy kutya számára nem lehet mindent megvenni. Bizonyos nélkülözhetetlen dolgokat a gazdinak kell biztosítania azért, hogy a kutyája harmonikusan éljen emberi társaival, és ne jelentsen zavart vagy problémát a külső környezet számára. Néhány dolog pedig azért lehet néhány hétköznapi helyzetben elengedhetetlenül fontos, mert egyfajta biztonságot jelent az embernek és a kutyának egyaránt. Mielőtt valaki a kutyatartás mellett dönt, nem árt tudnia, hogy a kutyatartáshoz az első pillanattól kezdve az alábbi dolgok szükségesek: ? etető- és itatóedény ? táplálék ? ivóvíz ? alvó- és pihenőhely ? nyakörv, hám és póráz ? játékszer ? fésű, kefe ? testápoló- és egészségügyi szerek ? nevelési, tanítási eszközök ? oltási igazolás (= útlevél) ? mikrochip-jelölés / tetoválás ? fajtatiszta kutyának törzskönyv ? biztosítás A tárgyi szükségletek mellett fontos külön hangsúlyozni, hogy a kölyökkutya életének néhány természetes velejárója az együttlét első napjától kezdve időráfordítást, odafigyelést, következetességet, rendszerességet jelent az újdonsült gazdinak. Általánosságban ? a kutya fajtájától és a lakáskörülményektől függetlenül ? az alábbi dolgokra kell az első hetekben és hónapokban fölkészülni, és azokat lehetőség szerint helyesen megoldani: ? a kutya szobatisztaságra való nevelése; ? a nyakörvhöz / hámoz szoktatás és a laza pórázon való közlekedés megtanítása; ? a kutya egyedülmaradásra történő nevelése; ? kezdetben naponta 6 ? 8 alkalommal a kutyának biztosítani az ürítés lehetőségét; ? a kutya megfelelő szocializálása; ? az alapengedelmesség megtanítása (hívás, leültetés, lefektetés, helyben maradás, a pihenő-, alvóhelyre küldés, föloldás és tiltás); ? táplálékváltás; ? a kutya fogváltásával járó viselkedési jelenségek megoldása; ? kötelező állategészségügyi oltás; ? féregtelenítés; ? a kutya ivarérettségével járó viselkedési jelenségek megoldása. Nyakörv, hám és póráz A nyakörvhöz vagy hámhoz történő szoktatást már 6?8 hetes korban érdemes elkezdeni, tehát korábban, mint ahogy a kölyökkutya a végleges gazdájához kerül. A kölyöknek az alomból való elhozatala előtt érdemes ez ügyben tájékozódni a tenyésztőnél vagy az anyakutya gazdájánál. Felelősségteljes, az almot nem kennelben tartó, igazán professzionálisan dolgozó tenyésztők általában ezeket az első szoktató lépéseket megteszik a kölykökkel, és nyolchetes korban a kutyusok mellé egyszerű nyakörvet és pórázt is adnak az állat újdonsült tulajdonosának. Amennyiben a kölyökkutyán még nem volt korábban nyakörv vagy hám, akkor érdemes azonnal, már az első nap elkezdeni a szoktatást. Erre a célra az olcsóbb kivitelű felszerelések közül olyat érdemes választani, amelyiket könnyen és gyorsan lehet be- és kikapcsolni. Az esetek nagy részében néhány hónap múlva egyébként is kinövi a kutya a nyakörvet vagy pórázt, és nagyobbra, végleges méretűre kell azt cserélni. Ebben az életfázisban játékkal vagy jutalomfalattal történő pozitív megerősítéses gyakorlatokkal, amelyek elsősorban a figyelemelterelést kell szolgálják, viszonylag gyorsan el lehet érni a kívánt célt, hogy a kicsiny kutyakölyök ne tiltakozzék a testére csatolt idegen tárgy ellen. A póráz fölcsatolása csak akkor következzék, ha a kutya a nyakörvet vagy hámot már jól viseli magán. Kölyökkutya esetében a legmegfelelőbb a hajlékony, könnyű, 1?3 méter hosszúságú póráz, amelynek anyaga ellenáll az időjárás viszontagságainak, és könnyen tisztántartható. Ügyelni kell rá, hogy a fenti felszerelések fémalkatrészei ne legyenek túl nagyok és nehezek, de erősségük megfeleljen a kutya 2?6 hónapos kora közötti testsúlyának. A bőrből készült felszerelés inkább a felnőtt kutyák esetében lehet hasznos, kölyökkutyáknak jobban megfelelnek a különböző műszálas szövetekből gyártott modellek. A kihúzhatós póráz közel sem jelent akkora előnyt a kölyökkutya sétáltatásánál, mint ahogy azt a tapasztalatlan kutyatartó gondolja, a laza pórázon való közlekedés megtanulásánál és még néhány fontos kutyanevelési gyakorlatnál pedig kifejezetten hátrányos és káros. A kutyatréner kollégák és saját tapasztalataim alapján a pórázon viselkedési problémákat mutató kutyák több mint 90%-ánál a gazdik több-kevesebb ideig próbálkoztak a kihúzhatós pórázok valamilyen változatával. Sok kutyás ember nem tudja, hogy a laza pórázon való követés az egyik legalapvetőbb tanítási, szoktatási feladat, amelynek rendkívüli fontossága van a kutya és a gazdi további életében. Ezért az első hetekben, hónapokban, hibás módon, nem tesznek nyakörvet a kutyára, és nem kezdik el a pórázon követés helyes tanulását, gyakorlását. Minél később kerül napirendre ennek a fontos dolognak a szükségszerűsége, annál nehezebb feladat elé állítja a kutyát, a gazdit és sok esetben később a kutyaiskola személyzetét egyaránt. A laza pórázon való közlekedést időben és helyesen megtanult kutyák stresszmentesebben élnek, és kapcsolatuk a gazdival sokkal szorosabb, mint a pórázt húzó társaiké. Nem beszélve arról, hogy amikor a gazdi már úgy érzi, hogy az egyik karja pár centiméterrel meghosszabbodott a másikhoz képest, akkor a kutyával való közös séták már az ember számára sem a kikapcsolódást, a lazítást és boldog együttlétet jelentik. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint bizonyos helyekre a kutya csak szájkosárral vihető be. A gazdinak nem árt átgondolni, hogy a kölyökkutya hazavitelét követő kb. egy évtizedben mivel közlekedik, és hová akar a kutyájával menni. Ezek alapján eldöntheti, hogy szüksége lesz-e szájkosárra. Ha igen, akkor ennek viselésére külön meg kell tanítania a kutyát. Játék, nevelési és tanítási eszközök Fontos tudni, hogy a kutya azon állatok közé tartozik, amelyeknek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a játék, és kutyák a játékra való hajlamukat többé-kevésbé életük végéig megőrzik. Viszont a kutya élőlény, és nem játékszer, a szónak gyerekjáték értelmében. Sajnos sokan (nemcsak gyerekek!), különösen a kistestű fajták esetében, úgy kezelik az állatokat, mint valami kis plüss- vagy műanyag játékfigurákat. Ez pedig az esetek nagy részében problémát okoz embernek, állatnak egyaránt. A játék egyébként elválaszthatatlan része a kölyökkutya életének. A kutyakölykök életük első heteiben a játék során tanulják a helyes szociális viselkedést az anyjuk és testvéreik irányában. 2?8 hetes korukban elkezdődik az alapvető kommunikációs formák játékos elsajátítása, 1- 3 hónapos korukban pedig az életbenmaradáshoz szükséges testi és szellemi aktivitás gyakorlatát szintén a közös játék során tanulják meg. Minden kölyök- és fiatal kutyának szüksége van játéktárgyra, és egy vagy több játszótársra, mert ezeknek fontos jelentősége van az alábbiak terén: ? karakterformálás; ? kommunikációs képesség fejlesztése; ? testi ügyesség, mozgékonyság, reflex fejlesztése; ? fizikai és szellemi kielégültség; ? szórakozás; ? a harapás kontrollálása; ? előkészítés a valós életre; ? előkészítés az ember/kutya közös életre. A boltok a kutyajátékok tömegét kínálják a vásárlóknak. Hogy melyik kutyának, milyen korban melyik a legalkalmasabb, azt a kutya fajtája, mérete erősen befolyásolhatja. Nem árt figyelembe venni, hogy a cibálós játékokkal túlzásba vitt elfoglaltság kellemetlen szintre növelheti a kutya agresszivitását, a dobálós (apport) játékok pedig a kutya vadászösztönével összefüggő viselkedését erősíthetik problémát jelentő mértékig. Mindkét játékforma hasznos és szükséges, de a mértéket a gazdinak kell tudnia helyesen megítélni. Az ún. interaktív kutyajátékok, amelyek valamilyen szintű gondolkodásra, megoldási készségre motiválják az állatot, nagyon hasznosak lehetnek az egyedülmaradási félelemben szenvedő kutyák részére, vagy az egyedülmaradásra történő szoktatás tréningjének ideje alatt. A játéktárgyak mennyisége nincs különösebb hatással a kutyára. Egy labda vagy más apportírozható játék és egy kötél vagy erős rongydarab minden igényét kielégítheti az állatnak, ha azt a gazdi megfelelő módon, időben és rendszerességgel használja a közös tevékenységek alkalmával. A játéktárgyak méretének megválasztásánál fontos figyelembe venni a kutya méretét. Ugyancsak fontos figyelembe venni a fiatal kutyák fogváltásának időszakát. Ilyenkor a kutya természetesen többet rág, harap, és minden elképzelhető tárggyal dörzsölni, vakarni akarja az ínyét és álkapcsát. Ha ekkor nincs alkalmas játéktárgy és elrágható táplálék a közelben, akkor a kutya maga keres megoldást, ez pedig nem minden esetben okoz örömöt a gazdinak? Az ember/kutya közös falka életének egyik fontos meghatározója a hierarchikus rangsor, ennek pedig része lehet a játéktárgyak birtoklása. A domináns, tárgyak birtoklását túlzásokba vivő kutyák túlnyomó részénél a gazdik elkövetik azt a hibát, hogy a kutya játékai szabadon, a lakásban vagy udvaron a kutya számára mindig hozzáférhetően vannak. Ennek hatására a kutyában kialakulhat az az érzés, hogy ő az úr a háznál. Lapunk következő számában folytatjuk: ekkor a táplálás, a testápolás és az egészségügy kellékeit vesszük majd számba. Gondoljon rá, Ön most a kutyája helyett is olvasott ? az ember és a kutya jobb együttéléséért.