Kutyák csoportosítása

A kutyák csoportosítása

 

 

I. Munkakutyák

1. Őrző-védő kutyák

Az őrző-védő kutyák elsődleges feladata,hogy mindenkor és mindenkivel szemben megvédje a gazdát,a gazda házát,vagyonát.A kutya vele született képessége,hogy falkáját és a falkavezért a támadásokkal szemben,akár élete árán is megvédje.A kutyában szunnyadó védekezőösztön kétéves koráig bontakozik ki,ugyanis ennyi időhöz szüksége van ahhoz,hogy a falka tulajdonát magáénak érezhesse.Az őrző-védő kutyától megköveteljük vezetőjének védelmét,a menekülő személy parancsra történő elfogását,annak őrzését,kisérését.Követelmények az idegen személy rejtekhelyének felkutatása,visszatartása és jelzése.

2. Szánhúzó kutyák

 A szánhúzó kutyák a havas vidékeken,a sarkvidék területén élő néptörzseg nélkülözhetetlen társai.E kutyák nélkül az itt élő emberek nem lettek volna képesek megbirkózni az embertelen környezet viszontagságaival.A szánhúzó kutyáknak ki kellett bírniuk a rendkívül hideg klímát,a fizikai megterheléseket,sokszor az éhezést.Létkérdés volt számukra,hogy zord és végtelenül sivár környezetben is kiválóan tudjanak tájékozódni.Az eszkimók és egyes észak-amerikai indián törzsek kitenyésztették saját szánhúzó kutyáikat.

3. Mentőkutyák

Az ember már évszázadokkal ezelőtt rájött arra,hogy bizonyos vézhelyzetekben a kutyát mint egyedül lehetséges segítséget alkalmazni tudja.A legismertebb példa erre a bernáthegyi kutyák története.A mentőkutyákat pásztorkutyákból tenyésztették ki,felhasználva és kiemelve azokat az adottságokat,tulajdonságokat,melyek a mentéseknél elsődleges fontosságúak(inteligencia,fegyelmezettség,tanulékonyság).A kutatómunkában fontos az érzékszervek,különösen a szaglás és a hallás érzékszerveinek fejlettsége,érzékenysége.A mentési feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a rendkívüli fizikai erő és állóképesség.

4. Pásztor- és terelőkutyák

Ebbe a csoportba a kutya eredeti hasznosításában kialakult fajták tartoznak.A gulya,a nyáj és az esetenként a baromfik terelésére és őrzésére alkalmasak.Egyes területeken még a szarvasok terelésére is használják őket.A terelőkutyák veleszületett,magas fokon álló intelligenciával rendelkeznek,egymással koordináltan is képesek bonyolult munkafolyamatok ellátására.A terelőfajták közepes termetű,fürge állatok,míg a pásztorkutyákra nagyobb és erőteljesebb testfelépítés jellemző.

 

 

II. Vadászkutyák

A középkorra tehető az az időszak,amikor már speciálisan vadászatra kinemesített kutyákkal indultak elein a vad nyomába.Őzre,szarvasra,vaddisznóra,nyúlra történő falkavadászatra tenyésztették ki a kopókat.A vérebek feladata a megsebzett,de elmenekült állat felkutatása a vérnyomok alapján.A klasszikus vadászkutyák megtestesítői a vizslák.Az apportírozó- ,kajtató- és vízikutyák - a retrieverek - a vadászatban az elhozás (az apportírozás) legpofesszionálisabb kutyái.

 

 

III. Kedvtelésből tartott vagy társasági kutyák

A kedvencként tartott ebek népes csoportját főleg kis termetű kutyák alkotják,amelyek szépségük vagy szokatlan megjelenésük miatt lettek népszerűek.A kutyafajták törpéi az anyai ösztönt kiváltó gyermeket szombolizálják,s már az antik Rómában is kedves társnak számítottak.Az egyes fajták a távoli Kínából,Tibetből származnak,míg mások az inkák és az aztékok kutyanemesítésének gyümölcsei.