
Egyik
oka annak, hogy a kutyák ilyen jó háziállatok, hogy remekül tudnak
kommunikálni az emberrel. A kutyák a gazdáikra úgy tekintenek, mint
családjuk tagjaira és gyorsan megértik szándékaikat és hangulatukat. Ha
egy gazda megérti, hogy kommunikál kutyája más ebekkel, ez segíteni
fogja abban, hogy pontosan értékelni tudja kutyája reakcióit.
A
kutyák rengeteg jellel kommunikálnak egymással, melyek közé
arckifejezések, testhelyzetek, hangok és szagok tartoznak. A kutya a
száját, szemeit, füleit és a farkát használja érzelmei kifejezéséhez.
Ezen jeleket olvasva kiderül, hogy a különböző helyzetekben melyik kutya
az uralkodó.
A
magát bátornak és agresszívnek érző kutya azt próbálja közvetíteni,
hogy nagyobb és erősebb a másiknál. Így kihúzza magát, fülei és farka
feláll, megfeszíti mellkasát és esetleg nyaka körül és a hátán
felborzolja szőrét. Esetleg lassan csóválja a farkát és morog.
Ugyanakkor
egy alázatos kutya kisebbnek és fiatalabbnak akar látszani - egy
felnőtt kutya nem támad meg egy kölyköt, csak megkergeti. A domináns
állatot oldalról közelíti meg, a földhöz simulva, a farkát alacsonyan
tartva és lelkesen csóválva. Esetleg megpróbálja a domináns kutya vagy
személy mancsát és pofáját megnyalni, és ha mindez nem elég, akár a
hátára is fekszik. Ebben a pozícióban néhány kutya akaratlanul is
kiengedhet egy kis vizeletet.
A
viselkedés egyik összetevője, mely minden kutyára jellemző, és mindenki
jól ismeri, a farkcsóválás. A legtöbb ember tudja, hogy a laza, szabad
farkcsóválás az öröm és barátság jele. A túlzott farkcsóválás, mely az
egész farra kiterjed, az alázatos kutyák és a rövid farkú kutyák
jellemzője.
A
farok ugyanakkor más érzelmek kifejezője is lehet. Ha a farkcsóválás
lassú és merev, és a háttal egy vonalban történik, az a düh kifejezése.
Ha alacsonyan történik, a félelem mutatója.
A
normális faroktartást a tenyésztés és a farok megkurtítása
befolyásolta. Néhány fajta (mint például a whippet) lógatva tartja a
farkát, de általában ha a farok a gerincnél 45 fokkal magasabban van, az
az érdeklődés és az éberség jele.
A kutya arckifejezése sokat elárul kedvéről, kifejezheti, hogy a kutya ideges vagy boldog, ijedt vagy játékos.
A
füleit hegyezi, ha éber és figyelmesen hallgat, de a fejére simítja, ha
örül, alázatos vagy fél. Ahhoz, hogy ezt jól megítéljük, ellenőrizzük a
többi jelet.
A szemek hunyorítása vagy becsukása az öröm és a behódolás jele, ha pedig a szemek teljesen nyitva vannak, a kutya agresszív.
A
vadonban a falkavezér már azzal is sakkban tudja tartani az alárendelt
kutyákat, hogy rájuk bámul. A két állat addig bámul egymásra, míg az
egyik győzedelmeskedik, a másik lehajtja a fejét és elfordul. Ha a
bámulás azután is folytatódik, hogy az alázatosabb kutya más irányba
nézett, zavarodottá válhat, és félelemből haraphat. Ha a szemkontaktus
nem törik meg, a domináns kutya más módon próbálja megerősíteni a
fenyegetést.
A
gazdának nem szabad a kutyát bámulni, ha annak agresszív vagy ideges
hajlamai vannak, ez támadást provokálhat ki. Ugyanakkor a szelíd,
rendszeres szemkontaktus megerősíti a kutyát és fejleszti a kapcsolatot.
Az
alázatos kutyák és néhány fajta, mint pl. a labrador, "mosolygónak"
tűnhet, amikor kinyitja a száját és megmutatja fogait. Ugyanakkor az
agresszív reakcióknál is hátrahúzódnak az ajkak, hogy minél több fog
láthatóvá váljon, és mindezt morgás kíséri.
A
kutya úgy jelzi, hogy játszani akar, hogy felemeli első lábát, vagy
meghajol, közben pedig ugat. Ugyanezt jelzi, ha valamilyen játékot nyújt
a kiszemelt partner felé, vagy ráugrik egy másik kutyára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése