A kan kutyák "balmancsosak"
A kan kutyák általában "balmancsosak", a nőstények viszont inkább a jobb mancsukat szeretik használni. A macskák viszont - függetlenül a nemüktől - általában "balmancsosak". Kutatók kiderítették, hogy a macskák húsz százaléka használja a jobb mancsát, valamivel több, mint 38 százalék pedig a balt, amikor bonyolult műveletet végeznek, például játszanak valamivel. A maradék 42 százalék "kétmancsos".
A kan kutyák általában "balmancsosak", a nőstények viszont inkább a jobb mancsukat szeretik használni. A macskák viszont - függetlenül a nemüktől - általában "balmancsosak". Kutatók kiderítették, hogy a macskák húsz százaléka használja a jobb mancsát, valamivel több, mint 38 százalék pedig a balt, amikor bonyolult műveletet végeznek, például játszanak valamivel. A maradék 42 százalék "kétmancsos".
A tíz legintelligensebb kutyafajta
Annak alapján rangsorolták a kutyafajtákat, hogy mennyire képesek megérteni az új parancsokat, amelyeket ötnél kevesebbszer hallanak, és képesek-e legalább 95 százalékban teljesíteni elsőre az utasítást.
Ennek alapján a legintelligensebb kutyafajták sorrendben: 1. border collie; 2. uszkár; 3. német juhász; 4. golden retriever; 5. doberman; 6. shetlandi pásztor; 7. labrador; 8. papillon; 9. rottweiler; 10. ausztrál pásztorkutya.
A tíz legbutább pedig, amelyik még több száza ismétlés után sem érti meg a parancsot: 1. basset hound; 2. masztiff; 3. csivava; 4. pekingi pincsi; 5. véreb; 6. borzoi; 7. csaucsau; 8. buldog; 9. basenji; 10. afgán agár.
Annak alapján rangsorolták a kutyafajtákat, hogy mennyire képesek megérteni az új parancsokat, amelyeket ötnél kevesebbszer hallanak, és képesek-e legalább 95 százalékban teljesíteni elsőre az utasítást.
Ennek alapján a legintelligensebb kutyafajták sorrendben: 1. border collie; 2. uszkár; 3. német juhász; 4. golden retriever; 5. doberman; 6. shetlandi pásztor; 7. labrador; 8. papillon; 9. rottweiler; 10. ausztrál pásztorkutya.
A tíz legbutább pedig, amelyik még több száza ismétlés után sem érti meg a parancsot: 1. basset hound; 2. masztiff; 3. csivava; 4. pekingi pincsi; 5. véreb; 6. borzoi; 7. csaucsau; 8. buldog; 9. basenji; 10. afgán agár.
A boldog kutya jobbra csóvál
A kutyák, ha ki akarják fejezni a boldogságukat, általában jobbra csóválják a farkukat - állapították meg olasz kutatók, akik azt vizsgálták, miképpen reagálnak az állatok különböző ingerekre.
Egy hónapon keresztül figyeltek harminc kutyát, hogyan reagálnak a gazdájukra, egy ismeretlen emberre, egy macskára, illetve egy ismeretlen domináns kutyára, ebben az esetben egy belga juhászra. Kiderült, hogy amikor meglátták a gazdájukat, a kutyák jobbra csóváltak, sokkal inkább, mint olyankor, amikor ismeretlen emberrel találkoztak.
Kutatók azt is kiderítették, hogy vannak kutyafajták, amelyek a több szeretetet igényelnek, mint a többiek. Leginkább a lhasa apsókról, a boston terrierekról, az angol és a cocker spánielekről és a törpeuszkárokról van szó. A csaucsauk, az akiták, a vérebek, a rottweilerek, a basset houndok és a colliek viszont az átlagosnál kevesebb törődést igényelnek.
A kutyák meg tudják "mondani", mennyi az idő
Iván Pavlov híres kísérlete során úgy szoktatta a kutyáit, hogy minden fél órában megetette őket. Amikor aztán változtatott az etetési időn, a kutyák változatlanul nyáladzani kezdtek - hajszálpontosan minden harmincadik percben. Vagyis belső órájuk pontosan figyelmeztette őket, mikor van az etetési idő.
Más kutatók azt vizsgálták, melyik kutyafajta mennyit ugat. Kiderült, hogy egy kutyaugatás átlagosan 0,2 másodpercig tart, de egyszer egy beagle bizonyítottan 907-szer ugatott tíz perc alatt. Bizonyos fajták sokkal többet ugatnak, mint mások. Ugatós fajta a yorkshire és a cairn terrier, a törpeschnauzer, a west highland terrier, a foxterrier és a beagle. Legkevesebbet a véreb, a golden retriever, az akita, a rottweiler és az újfundlandi ugat.
A kutyák ínyencek
A kutyáknak sokkal több ízlelőszemölcse van, mint a macskáknak: 1700 a 470-nek szemben. A macskák ízlése kölyök korukban alakul ki és egész életükre megmarad. Ezért a macskák nagyon alaposan megfontolják, megkóstoljanak-e valamit, amit nem ismernek. Hiába lenne normális egy vadmacska számára a nyers hús fogyasztása, a konzerven felnőtt házimacska undorral elfordult az ismeretlen szagú és kinézetű húsdarabtól.
Pedig a macska abszolút húsevő - vagyis sokkal több proteinre van szüksége, mint bármelyik másik emlősnek. A felnőtt macska étrendjének 12 százaléka protein kell, hogy legyen - a kutya ennél kevesebb esetén is egészséges marad, neki 4 százaléknyi protein elegendő ehhez. Ez magyarázza, miért lehet inkább vegetáriánus kosztra szoktatni egy kutyát, mint egy macskát.
A csokoládé viszont mérgező lehet a kutyák számára a kakaó fő alkaloidja, a teobromin miatt. A macskák viszont nem szeretik az édeset - elsősorban persze azért, mert nem ismerik ezt az ízt. A macskák genetikai kódját megvizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy hiányoznak belőle az édes íz érzékelésére szolgáló receptorok.
Iván Pavlov híres kísérlete során úgy szoktatta a kutyáit, hogy minden fél órában megetette őket. Amikor aztán változtatott az etetési időn, a kutyák változatlanul nyáladzani kezdtek - hajszálpontosan minden harmincadik percben. Vagyis belső órájuk pontosan figyelmeztette őket, mikor van az etetési idő.
Más kutatók azt vizsgálták, melyik kutyafajta mennyit ugat. Kiderült, hogy egy kutyaugatás átlagosan 0,2 másodpercig tart, de egyszer egy beagle bizonyítottan 907-szer ugatott tíz perc alatt. Bizonyos fajták sokkal többet ugatnak, mint mások. Ugatós fajta a yorkshire és a cairn terrier, a törpeschnauzer, a west highland terrier, a foxterrier és a beagle. Legkevesebbet a véreb, a golden retriever, az akita, a rottweiler és az újfundlandi ugat.
A kutyák ínyencek
A kutyáknak sokkal több ízlelőszemölcse van, mint a macskáknak: 1700 a 470-nek szemben. A macskák ízlése kölyök korukban alakul ki és egész életükre megmarad. Ezért a macskák nagyon alaposan megfontolják, megkóstoljanak-e valamit, amit nem ismernek. Hiába lenne normális egy vadmacska számára a nyers hús fogyasztása, a konzerven felnőtt házimacska undorral elfordult az ismeretlen szagú és kinézetű húsdarabtól.
Pedig a macska abszolút húsevő - vagyis sokkal több proteinre van szüksége, mint bármelyik másik emlősnek. A felnőtt macska étrendjének 12 százaléka protein kell, hogy legyen - a kutya ennél kevesebb esetén is egészséges marad, neki 4 százaléknyi protein elegendő ehhez. Ez magyarázza, miért lehet inkább vegetáriánus kosztra szoktatni egy kutyát, mint egy macskát.
A csokoládé viszont mérgező lehet a kutyák számára a kakaó fő alkaloidja, a teobromin miatt. A macskák viszont nem szeretik az édeset - elsősorban persze azért, mert nem ismerik ezt az ízt. A macskák genetikai kódját megvizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy hiányoznak belőle az édes íz érzékelésére szolgáló receptorok.
A kutyák színvakok.
Ez az állítás téves, ugyanis a kutyák is látnak színeket, csak sokkal gyengébben mint például mi, emberek. A kutyák szeme inkább pálcikákban bővelkedik mint, csapokban, ezért érzékelik kevésbé a színeket. (A pálcika receptorok felelősek a fény, fény erejének érzékeléséért, a csapok a színekért.) Mindennek oka, hogy a kutyák ősei a vadonban leginkább hajnalban, naplementekor és szürkületben vadásztak. Így egyszerűen nem volt szükségük a tökéletes színlátásra.
Ez az állítás téves, ugyanis a kutyák is látnak színeket, csak sokkal gyengébben mint például mi, emberek. A kutyák szeme inkább pálcikákban bővelkedik mint, csapokban, ezért érzékelik kevésbé a színeket. (A pálcika receptorok felelősek a fény, fény erejének érzékeléséért, a csapok a színekért.) Mindennek oka, hogy a kutyák ősei a vadonban leginkább hajnalban, naplementekor és szürkületben vadásztak. Így egyszerűen nem volt szükségük a tökéletes színlátásra.
Miért rágnak meg mindent?
Ennek három oka lehet.
- A kiskutyák olyanok, mint a kisgyerekek. Mindent szeretnének megismerni, ezt pedig úgy teszik, hogy mindent a szájukba vesznek, nyalogatnak, rágcsálnak.
- A kiskutyáknál a fogváltás időszaka 4-6 hónapos korra tehető, ilyenkor a fogínyük viszket, s miáltal megvakarni nem tudják, a viszketést rágással próbálják mulasztani.
- A kutyák ragadozó állatok, a vadászat a vérükben van. Amikor a kölyökkutya növekszik, akkor társak hiányában mire vadászhatna, ha nem a környezetére? Így válhat féltve őrzött zsákmánnyá a cipőnk, zoknink, stb.
Csak a kutyáknak van bűzmirigyük.
Ez tévedés! A macskáknak is van, sőt ugyanolyan problémákat okozhat, mint a kutyák esetében, de egyelőre még ritkábban.
Csak veszett kutya eszik követ.
Ez tévedés! A macskáknak is van, sőt ugyanolyan problémákat okozhat, mint a kutyák esetében, de egyelőre még ritkábban.
Csak veszett kutya eszik követ.
Ugyan a veszett állatok tudatzavaruk miatt gyakran lenyelnek ehetetlen, emészthetetlen tárgyakat, de nem minden kutya veszett amelyik követ eszik. Egyes ebeknél rossz szokás követ, földet, cipőfűzőt és egyebeket enni.
Ha a kutyát nyers hússal etetjük, elvadul, vérszomjassá válik.
Ez az állítás sem igaz. A kutya akkor válna vadabbá, ha valahogy össze tudná kapcsolni a nyers hús ízét az öléssel, tehát ha neki kellene elejtenie a vacsoráját. Azonban amíg te adod neki a vacsoráját, addig a nyers hús számára ugyan olyan, mint a táp, vagy a konzerv eledel.
Mért ássák el a csontot?
Az ebek nem csak a csontokat ássák el, hanem minden felesleges élelmet, így védve meg azt más állatok elől. Általában azért a csontokat ássák el a kutyák, mert a rajtuk lévő húst már befalták, s azzal jól is laktak.
Ha a kutyát nyers hússal etetjük, elvadul, vérszomjassá válik.
Ez az állítás sem igaz. A kutya akkor válna vadabbá, ha valahogy össze tudná kapcsolni a nyers hús ízét az öléssel, tehát ha neki kellene elejtenie a vacsoráját. Azonban amíg te adod neki a vacsoráját, addig a nyers hús számára ugyan olyan, mint a táp, vagy a konzerv eledel.
Mért ássák el a csontot?
Az ebek nem csak a csontokat ássák el, hanem minden felesleges élelmet, így védve meg azt más állatok elől. Általában azért a csontokat ássák el a kutyák, mert a rajtuk lévő húst már befalták, s azzal jól is laktak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése